Szilvásy Nándor
tervezőgrafikus, grafikus, festő
Születési hely: Makó
Születési dátum: 1927
Meghalt: 2011
Mesterei: Koffán Károly, Hincz Gyula, Barcsay Jenő, Ék Sándor, Miháltz Pál.
Tanulmányok: 1947–1949: Magyar Iparművészeti Főiskola; 1949-1952: Magyar Képzőművészeti Főiskola, grafika szak
Pozíciók:
Magyar Képzőművészek és Iparművészek
Szövetsége (1966: választmányi tag), Képző- és
Iparművészeti Lektorátus zsűri keret tagja.
1986–1988: a Kontakt Design Stúdió vezetője.
2000-től az Új Horizont művészeti szerkesztője.
Művei: 1952–1958 gyermekkönyveket illusztrált, rajzaival szerepelt kiállításokon. 1959-ben kapta az első plakátmegbízását, ettől kezdve aktív és sikeres tervezőgrafikus, a magyar kortárs plakátművészet meghatározó személyisége. Fő területe a kulturális, kereskedelmi és politikai plakát, az embléma és a kiállítás grafika. A Papp-csoport tagja. Mindvégig megőrizte érdeklődését az autonóm rajz és az illusztráció iránt is, munkáit a 60-as években rendszeresen közölte az Élet és Irodalom és a Budapester Rundschau, a 70-es években az Élet és Irodalom és a Magyar Hírlap, 1994-től a Magyar Nemzet.
1990-ben Budapestről Révfülöpre költözött, és teljesen a festészet és autonóm rajz felé fordult.
Párhuzamosan sokféle előadásmódban dolgozott, nem alakított ki azonosítható egyéni kézjegyet. Munkái magját hatásos, feltűnő és kifejező erejű metafora képezi, mint a Nemzetközi nőnap (1975) életfája, a 6. magyar plakátkiállítás P-betűből alkotott kiáltó fej-láb emberkéje (1972). A művészi tömörítés készsége, a sík- és térelemekkel elért optikai hatás adekvát választása és szellemes megoldása alapozta meg a Budapesti Nemzetközi Vásár máig érvényes emblémáját bevezető plakát sikerét is (1971).
Az erőteljes vonalrajz eszközével készülnek részletezőbb, leíróbb kompozíciói (A boldog Alexandre, 1968) az ábrázoló elemet háttérbe szorító, vonalritmust hangsúlyozó síkszerű rajzai (III. Ötéves terv, 1969) és karikatúrisztikus megoldásai (Felmegyek a miniszterhez, 1960). A körvonalat modellálással párosító rajzzal vagy redukált foltszerű ábrákkal jelet teremt leírás helyett (G+P kiállítás, 1968; Meztelen diplomata, 1963). Természetes eszköze a fotomontázs (Placido, 1962; Angol portré, 1973).
Kerülte a pátoszt, politikai témáknál a színdinamikára és a konstrukcióra épít, filmplakátokban gyakran nyúl a groteszkhez, abszurdhoz vagy szürreálishoz (Imposztorok, 1969).
Kereskedelmi plakátjai humorosak (IBUSZ, 1961) vagy tárgyilagosak, jelszerűek (Budapesti Ipari Vásár, 1960). A vastag, sötét kontúrok közül felvillanó intenzív színfoltokkal zárt festői kompozíciót alkot cirkuszplakátjain, és néhány idegenforgalmi, kulturális hirdetményen (Cirkusz Balkán, 1966; Dunaújváros, 1962; Egy éj a kopár hegyen, 1978).
Ez az intenzív színesség szabadul fel az utóbbi években készült absztrakt, expresszionista festményein. Szilvásy mindig egy képi és gondolati esszenciát fest meg, melyet expresszivitással telített, erősen szubjektív képi kompozícióban alakít művé, szinte folyamatosan némi szertelenséggel, látszólagos fegyelmezetlenséggel. Különös, hogy milyen távol van képeitől – miként személyiségétől is – a nyugalom fogalma és érzete. Mindent áthat a vibrálás, a képi feszültség, mozgás, dinamika. Mindezzel párosul motívumainak, színeinek lendületessége, elevensége. A madár mindennek szimbóluma, allegóriája. A madár nem csak szimbólum, az égi-földi közötti kapcsolat jele, utalás a lélekre, a szellemre, a transzcendensre, de ebben a festészetben kifejezi alapvető érzéseinket: kint és bent, szabadság, rabság, erőszakosság, szelídség, színesség, színtelenség, mely körülmények között érzékelünk álszenteket és szerényeket, nagyképűeket és halk szavúakat, hazugokat és igazmondókat. Jelzi mindezt például az Egyhangú szavazás című képe, de ugyanígy a Kék madárszoba.
Madarak Gerzson Pál műtermében című képe, melyben festő barátjáról remek portrét is festett, ám aki nemrég eltávozott a földi világból.
Kitűnő szerkezetű, kompozíciójú a Szekvenciák című mű, s festészete újabb vonulatának főműve a Festőnők című kompozíció, melyben parafrázisokon keresztül jut el saját festői műhelyéig. Ezt a képet a Magyar Nemzeti Galéria szándékozik megvásárolni.
Nándor képei jellemzően erős színekkel állnak előttünk. Mediterrán kékek, harsány vörösök, erős színérték, valőrök teszik elevenebbé e művészi világot. Ez a világ ironikus. Szelíd gúny, csipkelődés jellemzi, s nem a groteszk, a morbiditás. Sőt, néha nem nélkülözi a humort sem. Ez szintén új jelenség, ebben a nagyon is komolykodó, drámára hangolt kortársi magyar piktúrában.
Expresszív, figurális kolorista, munkái szuggesztívek, érzelemmel telítettek, hatnak tehát ránk, melyekben lényeges a megvalósítás dinamikája.
Díjak/ösztöndíjak
1960, 1962, 1972, 1974, 1976 • Az év legjobb plakátja kiállítás és verseny díjai
1962 • Munkácsy-díj
1968 • Varsói Nemzetközi Plakátbiennálé különdíja
1977 • a melbourne-i The Universal Language of Posters kiállítás és verseny első díja
1978 • érdemes művész • I. Országos Alkalmazott/Terv. Grafikai Biennálé fődíja, Békéscsaba
1979 • poznańi Vásárplakátok kiállítás első díja.
Egyéni kiállítások
1965, 1973 • Makó 1974 • Helikon Galéria, Budapest 1976 • Plakátmúzeum, Emmerich 1978 • Műcsarnok, Budapest • Uitz Terem, Dunaújváros 1979 • Miskolc 1989 • Makó 1994,2008 • Tóparti Galéria, Révfülöp 1996 • Vörösmarty Színház Galéria, Székesfehérvár 1997 • Kápolna Galéria, Szigliget 1998 • Helikon Kastélymúzeum, Keszthely • Makó.
2008 • Bertha Bulcsu Művelődési Ház, Balatongyörök
2012,2013,2014 • Rév-Art Galéria, Révfülöp
2012 • Várnegyed Galéria, Budapest
2017 • B32 Galéria, Budapest
2017 • Makó – Életmű kiállítás, születésének 100. évfordulójára
2018 • Művészetek Háza, Csikász Galéria, Veszprém
Válogatott csoportos kiállítások
1954, 1955 • 5., 6. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest 1955 • Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest 1956 • II. Magyar plakátkiállítás, Műcsarnok, Budapest 1958 • III. Magyar Plakátkiállítás, Nemzeti Szalon, Budapest 1960 • Magyar Plakát-Történeti Kiállítás 1885-1960, Műcsarnok, Budapest 1961 • IV. Magyar Plakátkiállítás, Ernst Múzeum, Budapest 1961, 1962 • Prix Toulouse-Lautrec, Nemzetközi filmplakát kiállítás, Salle Rameau, Párizs 1963-1983 • Papp-csoport kiállításai, Dorottya u. Galéria, Budapest 1963-1966, 1968, 1970 • Nemzetközi Plakátbiennálé, Varsó 1966, 1968, 1970 • Országos plakátkiállítások, Műcsarnok, Budapest 1970, 1974, 1978 • Nemzetközi Alkalmazott Grafikai Biennálé, Brünn 1975 • Jubileumi plakátkiállítás, Szépművészet Múzeum, Budapest • Nemzetközi antifasiszta plakátkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest 1980-1982, 1988 • I., III., VI. Országos Alkalmazott/Terv. Grafikai Biennálé, Békéscsaba 1985 • 40 alkotó év, Műcsarnok, Budapest • Nemzetközi Plakát Triennálé, Toyama 1986 • 100+1 éves a magyar plakát, Műcsarnok, Budapest 1989 • Emblémák, Pécsi Kisgaléria, Pécs 1996 • Plakát Parnasszus I-II., Szent Korona Galéria, Székesfehérvár 1995, 1997, 1999 • Balaton Tárlat, Balatonalmádi 2001 • Orbis Pictus, Veszprém.
Irodalom
DUTKA M.: Fiatal művészek az Ernst Múzeumban, Irodalmi Újság, 1955. június 18. Szilvásy Nándor, Neue Werbung, 1964/7. Szilvásy Nándor, Budapest, Gebrauchsgraphik, 1964/4.Graphis, Zürich, 1966 VADAS J.: Hűtlen közelképek, Élet és Irodalom, 1974. május 4. VADAS J.: Újévi hamis kártyák, Élet és Irodalom, 1974. január 12. VADAS J.: Címerünk mestersége, Élet és Irodalom, 1976. január 17. HUDRA K.: Szilvásy Nándor, Művészet, 1988/6.
Még nincsenek feltöltött termékek a Művészhez.
