Parti Nagy Lajos (Szekszárd, 1953. október 12. –) Kossuth-díjas magyar költő, drámaíró, író, szerkesztő, kritikus.
Szekszárdon született Nagy Lajos és Schuszter Mária gyermekeként. Gyermekkorát Tolnán, Kaposvárott és Székesfehérvárott töltötte, ahol 1972-ben tett érettségi vizsgát, majd a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatójaként szerzett magyar–történelem szakos diplomát 1977-ben. Ezt követően két évig (1977–1979) a Baranya Megyei Könyvtár munkatársaként dolgozott, 1979 és 1986 között a pécsi Jelenkor című folyóirat egyik szerkesztője volt, ahol először 1971-ben jelentek meg versei.
A 80-as években mint a JAK-füzetek (hivatalos nevén: József Attila Kör Irodalmi Egyesület) szerkesztőbizottsági tagja tevékenykedett. 1986-tól Budapesten él, azóta szabadfoglalkozású.
Parti Nagy Lajos költőként kezdte pályáját. 1982-ben jelent meg első könyve, az Angyalstop, 1986-ban a második, amely Csuklógyakorlat címmel látott napvilágot.
1987-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjban részesült. 1987–1988-ban a Magyar Írószövetség egyik titkára, 1991–1993-ban a Magyar Napló versrovatának szerkesztője volt. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
1990-ben a Jelenkor folyóiratban egy ismeretlen szerző, Sárbogárdi Jolán A test angyala címmel közölte kisregényét, amelyhez Balassa Péter írt kommentárt. Rövid időn belül kiderült, hogy Sárbogárdi Jolán maszkja a prózaíró Parti Nagy Lajost rejti. A kisregény naiv, dilettáns hangvétele elsöprő erejű nyelvi humorral társult. Nem véletlen, hogy az 1997-es átírt, első kiadás óta háromszor jelent meg önálló kötetként, illetve Sárbogárdi Jolán alakja az Ibusár című drámába is bekerült.
1990 szeptemberétől a Magyar Napló felkérésére Parti Nagy kéthetente tárcanovellákat ír: ezekből az írásokból állt össze a Se dobok, se trombiták (1993) című tárcagyűjtemény, illetve az újraírt változatokból A hullámzó Balaton (1994) elbeszéléskötetnek több mint a fele. 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette. Az Esti kréta (1995) címet viselő negyedik Parti Nagy-verseskötet olyan gyűjteményes könyv, amely az előző három verseskötet mellett új szövegeket is tartalmaz. A Notesz József Attila fiktív verses naplójaként jelenik meg, s a költő verseire és életrajzára tett rejtett utalások hálózzák be. A szöveg abból a játékos ötletből jött létre, hogy vajon milyen verseket írt volna az idősödő József Attila, ha nem harminckét évesen távozik az irodalomból. A kilencvenes években nemcsak vers- és elbeszéléskötetei jelentek meg, hanem az Ibusár–Mauzóleum című, két színdarabot tartalmazó könyve is.
Sokat foglalkoztatott fordító és átdolgozó. Drámaíróként is sikeres, darabjait folyamatosan műsorra tűzik a színházak. Mauzóleum című drámáját több éven át nagy sikerrel játszotta a Budapesti Katona József Színház a Kamrában. 1997-ben a darabbal Szalonikiben is vendégszerepelt a társulat.
Parti Nagy Lajos első regénye a Hősöm tere (2000). A Hősöm tere Terézia Mora fordításában 2005-ben Meines Helden Platz címmel németül is megjelent. Itt utalhatunk az Europink (1999) című kötetre, amely a szerző magyar nyelvű válogatott versei mellett azok német, angol és francia nyelvű fordításait is tartalmazza. A Grafitneszen(2003) belül jelent meg az Őszológiai gyakorlatok ciklus, amelynek verseit Parti Nagy Lajos egy bizonyos Dumpf Endre maszkja mögé rejtette. Parti Nagy Lajosnak a kortárs magyar költészetben elfoglalt helyére utal a szerző ötvenedik születésnapjára megjelentetett Mintakéve (2004) című kötet, amelyben a szerző mesterszonettjéhez a kortárs magyar líra legjobbjai, mint Kukorelly Endre, Jász Attila, Mizser Attila, Borbély Szilárd, Térey János, Orbán János Dénes, Balla Zsófia, Peer Krisztián, Varró Dániel, László Noémi, Kemény István, Vörös István, Tóth Krisztina, Kovács András Ferenc írtak szonettkoszorút. Egy évvel később, 2005-ben látott napvilágot a Parti Nagy Lajos legszebb verseit tartalmazó válogatáskötet. A fagyott kutya lába (2006) című elbeszéléskötet A hullámzó Balaton párjaként is felfogható.
Parti Nagy Lajos, 2011Parti Nagy műveivel mintegy 300 kritika vagy tanulmány foglalkozott, a szerzővel több mint 60 olyan interjú vagy beszélgetés készült, amelyek nyomtatásban is napvilágot láttak. A szerző több mint 30 díj tulajdonosa.
Művei
Angyalstop (versek, 1982)
Csuklógyakorlat (versek, 1986)
Szódalovaglás (versek, 1990)
Se dobok, se trombiták (tárcanovellák, 1993)
Esti kréta (válogatott versek, 1995)
Ibusár – Mauzóleum (színművek, 1996)
A test angyala (kisregény, 1997)
A hullámzó Balaton (novellák, 1999)
Hősöm tere (regény, 2000)
Fényrajzok (2001)
Kacat, bajazzó (tekercskönyv, Banga Ferenc ill., 2002)
Grafitnesz (versek, 2003)
A fagyott kutya lába (novellák, 2006)
A vak murmutér (próza, Banga Ferenc ill., 2007)
A pecsenyehattyú és más mesék (mesekötet, Banga Ferenc ill., 2008)
Műfordításai
Tomaž Šalamun: Póker (1993)
Michel Tremblay: Sógornők
Eberhard Streul: Kellékes
Molière: Úrhatnám polgár
Molière: Tartuffe
Julian Crouch, Phelim McDermott: Jógyerekek képeskönyve
Werner Schwab: Elnöknők (közös munka Szilágyi Máriával)
Díjai, kitüntetései
Bölöni-díj (1982)
A Szocialista Kultúráért (1983)
Móricz Zsigmond-ösztöndíj (1987)
MTA–Soros-ösztöndíj (1988) (1993)
Déry Tibor-jutalom (1990)
Graves-díj (1991)
Holmi folyóirat II. díja (1991)
Új Magyar Hangjátékért-díj (1991)
Magyar Napló-díj (1991)
Drámaírói ösztöndíj (1991) (1992)
Puskás Károly-díj (1992)
József Attila-díj (1992)
Szép Ernő-jutalom (1993)
Színikritikusok díja (Ibusár) (1993)
Artisjus-díj (1994)
Az Év Könyve-jutalom (1994)
Kulturfonds Wiepensdorf ösztöndíja (1994)
Soros Alapítvány Alkotói Díja (1995)
Színikritikusok díja (Mauzóleum) (1996)
Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje (1996)
Mikes Kelemen-díj (1996)
Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj (1996)
Alföld-díj (1997)
Új Magyar Hangjáték-díj (1998)
DAAD-ösztöndíj (2001) (2002)
Budapestért Díj (2003)
Magyar Irodalmi Díj (2004)
Szinnyei Júlia-emlékdíj (2004)
Osztrák Szövetségi Kancellári Hivatal fordítói díja (2005)
A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (polgári tagozata) (2005)
Kossuth-díj (2007)
Szép Ernő-jutalom (2007)
Prima díj (2007)
Déri János-díj (2012)
