Lévay Jenő (1954)
Munkácsy Mihály-díjas képzőművész
Az eddigi összes, 1978-tól keletkezett képeinek - még az egyedi rajzainak is, ahol a ceruzán kívül semmi más nem hagy nyomot - készítési módszere hasonló. Egy sajátos párbeszéden alapul, amelyben kvázi kérdéseket tesz fel irodai és ipari másológépeknek, a hagyományos képzőművészet eszközeivel. Fotóit, rajzait, víz- és olajfestményeit, frottázsait, videóképeit mutatja a gépeknek, majd azok reakcióira válaszolva újabb és újabb vizuális kérdéseket tesz föl, míg végül egyfajta szintézisben létrejön a konszenzusos kép. Korábban, a 80-as évek végéig ez a „metaforikus programozás” nyomdák, üzemek, irodák, kézműves műhelyek tereiben zajlott. Akkor két klikk között akár hónapok is eltelhettek. Ma ezek a műhelyek nem, vagy csak múzeumokban léteznek, viszont a számítógépek képalkotó programjaiban – hála a Tízezer mérnök tudásának – filterként szerepelnek.
A hagyományos és az új eszközök párbeszédében létrejövő különleges mustrák, felülethatások, kompozíciók, szín és formarendek egymásba fonódva alkotnak egy sajátos szövetet, amit sem a tradicionális képzőművészeti magatartás, sem a számítógépes grafika külön-külön nem tud létrehozni. A szó hagyományos értelmében ezek a képek megfesthetetlenek. A látvány csak a különböző eljárások összességében bontakozhat ki hitelesen.
A keletkező munkái származásukat tekintve rajzok, fotók, videógrafikák, performansz dokumentumok, festett kartonok, frottázsok fragmentumaiból épülnek fel, de mire megformálódnak, egy összetett technikai és rajzi folyamat következményeit öltik magukra, amelyben a különféle eljárások egységes képi rendszerré alakulnak.
Diplomáját az Egri (Ho Si Minh) Tanárképző Főiskolán – ma Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – szerezte 1978-ban. Ugyanitt 2009-ben tanári mesterképzési szakon diplomázott. 1978-tól foglalkozik irodai és ipari másoló, képalkotó berendezésekkel, azok képzőművészeti alkalmazhatóságát kutatja. Munkásságában az egyedi rajz és a sokszorosító grafika eljárásai egyaránt fontosak. A korai videógrafikákkal (1978–82), fénymásolóval (1981), a táblamásolóval (1994–), majd a későbbi harmonográffal (2005–) készíthető képek – paradox módon – megtervezett véletlen helyzeteket rögzítenek. Fény és idő, e két fogalom köré vonható munkássága. A Xertox csoportot Swierkievicz Róberttel és Regős Imrével 1982-ben alapították, a kilencvenes évek közepéig több mint 100 alkalommal szerepeltek Dolgos meditációk című sorozatukkal. Az elektrográfia néven ismert grafikai műfaj első hazai képviselői között tartják számon. A XVIII. Országos Grafikai Biennále nagydíjasaként 1996-ban ő volt az első, akinek Páternoszter című sorozatával sikerült az elektrográfia műfaját a hagyományos grafikai eljárások rangjára emelni. A Miskolci Egyetem páternoszterében és a lift előtereiben előadott performansza előképe volt a Váltótér projektnek.
Fontosabb művei, témái: 1978-tól Titokzatos utazás, Hír átiratok ⁎ 1982-től Xertox zongora ⁎ 1984-től Kívánság sírjai ⁎ 1986-tól Érintések ⁎ 1989-től Fénytölcsérek ⁎ 1991-től Meander ⁎ 1992-től Megölelt föld, Strandfesztivál ⁎ 1993-tól Házavatás, Páternoszter ⁎ 1994-től Váltótér ⁎ 1995-től Egyszer használatos homokórák, Időmérő ⁎ 1996-tól Harmonogramok, Ígéretvásár, Megszemélyesített gondolatok ⁎ 1997-től Repülőhíd terv, Dobajgó ceruzák ⁎ 1998-tól Lélekvessző, Szomszéd fények szőttesében, Kézről kézre adott mozdulatok ⁎ 2000-től Hidrofile ⁎ 2005-től Tömegszerencse ⁎ 2009-től Galatheafürdői emlék ⁎ 2010-től Sóhaj-létrák ⁎ 2013-tól Hamvas dossziék ⁎ 2014-től Videotiluszok ⁎ 2019-től Rahmanyinov a Zemplénben.
Fontosabb díjak: 1992 Nemzetközi Művésztelep, Győr – Alkotói díj ⁎ 1993 XVII. Országos Grafikai Biennále – BAZ Megye Önkormányzata díja ⁎ 1994 Miskolci Téli Tárlat – Salgótarján Önkormányzat díja ⁎ 1995 Különleges időmérő eszközök, Iparművészeti Múzeum ⁎ 1996 XVIII. Országos Grafikai Biennále – Nagydíj ⁎ 1997 VÁLTÓTÉR (Transfer Point) HOUSE OF COLLABORATION Sinken Chiku Residential Design Competition – 3. díj ⁎ 1998 IX. Országos Rajzbiennále – Nagydíj ⁎ 1999 Munkácsy Mihály-díj ⁎ 2000 Hungart ösztöndíj ⁎ 2000 Római Magyar Akadémia ösztöndíja ⁎ 2002 XXI. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennále – Kovács Tamás-díj ⁎ 2006 XXII. Nemzeti és Nemzetközi Grafikai Biennále – Operafesztivál Kht. díja ⁎ 2008 Camera obscura – Kortárs sötétszobák – II. díj ⁎ 2011 Magyar Elektrográfiai Társaság díja ⁎ 2014 Labirintus kiállítás, MAOE díja 2020 „Transz” Szolnoki Képzőművészeti Társaság kiállítása MMA díja ⁎ 2021 „Genius Loci – A hely szelleme”, VI. Óbudai Képzőművészeti Tárlat III. díj ⁎ 2023 Neumann emlékév, Neumann Társaság díja
Fontosabb kiállítások: 1982 Fiatal Művészek Klubja, Budapest ⁎ 1987 Stúdió Galéria, Budapest ⁎ 1989 Zichy-kastély, Óbuda ⁎ 1991 Tűzoltó 72, Budapest ⁎ 1992 Budapest Galéria, Budapest ⁎ 1993 Miskolci Egyetem, Miskolc ⁎ 1995 Duna Múzeum, Esztergom ⁎ 1998 Bárka Színház, Budapest ⁎ 1998 Közelítés Galéria, Pécs ⁎ 1999 Országos Széchényi Könyvtár, Budapest ⁎ 2000 MissionArt Galéria, Budapest ⁎ 2000 Római Magyar Akadémia könyvtára, Róma ⁎ 2000 Tölgyfa Galéria, Budapest ⁎ 2001 Goethe Intézet, Budapest ⁎ 2001 Miskolci Galéria, Miskolc ⁎ 2003 Collegium Hungaricum, Berlin ⁎ 2004 Táltos Klub, Budapest ⁎ 2005 Intro Fesztivál, Budapest ⁎ 2005 Techno-D Kortárs Művészeti Intézet, Dunaújváros ⁎ 2005 Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest ⁎ 2006 N&n Galéria, Budapest ⁎ 2007 Zikkurat Galéria, Budapest ⁎ 2008 Erzsébetvárosi Közösségi Ház, Budapest ⁎ 2010 Donumenta, Regensburg ⁎ 2010 Kis Zsinagóga Galéria, Eger ⁎ 2013 Artplacc, Tihany ⁎ 2013 Múzeumok Éjszakája, Ernst Múzeum, Budapest ⁎ 2014 Zsinagóga Galéria, Eger ⁎ 2014 Eötvös10, Budapest ⁎ 2014 Műcsarnok, Budapest ⁎ 2015 Dorogi Galéria, Dorog ⁎ 2015 San Marco Galéria, Budapest ⁎ 2017 GÉM // GAMEkapocs II., Modem, Debrecen ⁎ 2017 A MŰVÉSZET RÉTEGZŐDÉSEI / LE LATITUDINI DELL’ARTE, Vigadó Galéria, Budapest / Genova ⁎ 2018 „THE LANGUAGE OF THE IMAGES”, Szépművészeti Múzeum, Hanoi ⁎ 2019 „Rahmanyinov a Zemplénben” Eötvös10 Budapest, ⁎ 2019 „Xertox zongora” BH Well Galéria, Budapest, ⁎ 2021 „Rahmanyinov a Zemplénben”, Kecskemét Kápolna Galéria, ⁎ 2021 MissionArt Galéria, Budapest
