Kiss József (Mezőcsát, 1843. november 30. – Budapest, 1921. december 31.) magyar költő, szerkesztő. Élete
Apja Klein István szegény zsidó falusi boltos, anyja a pogromok elől Magyarországra menekült litván zsidó kántortanító leánya volt. 1850-ben a család a Gömör vármegyei Serkére költözött, itt ismerkedett meg az irodalommal (...) tovább >>

Kiss József (Mezőcsát, 1843. november 30. – Budapest, 1921. december 31.) magyar költő, szerkesztő.

Élete
Apja Klein István szegény zsidó falusi boltos, anyja a pogromok elől Magyarországra menekült litván zsidó kántortanító leánya volt. 1850-ben a család a Gömör vármegyei Serkére költözött, itt ismerkedett meg az irodalommal Almási Balogh Sámuel református pap segítségével. Szülei rabbinak szánták, Miskolcon kezdett tanulni. 13 éves korában (1856) Bécsbe szökött. Hazatérte után a rimaszombati gimnáziumban, majd a debreceni kollégiumban tanult tovább. 1862-ben abbahagyta a tanulást, 5 évig (1862–1867) vándortanító volt az alföldi városokban. 1867-ben, amikor kimondták a zsidók emancipációját, Pestre ment, hogy kiadassa verseit. A Deutsch-féle nyomdában korrektor, 1871-1873 között a nyomda kiadásában megjelenő Képes Világ című lap szerkesztője. 1874-től súlyos beteg. Első sikerét 1875-ben aratta Simon Judit című balladájával. 1915-ben Mérey Adolf filmet forgatott a ballada alapján.[1]

1876-tól hat éven át a temesvári zsidó hitközség jegyzője. 1882-től ismét Budapesten élt mint a magyar–francia biztosítótársulat tisztviselője. 1890-től A Hét című folyóirat szerkesztője, ami a Nyugat előfutára volt. Ezzel kezdődik a modern magyar irodalom története. A Petőfi Társaság 1877-ben, a Kisfaludy Társaság 1914-ben tagjává választotta. Pályája kezdetén balladákat írt. Ezek a falusi zsidóság életét ábrázoló tematikájukkal keltettek feltűnést. Később abbahagyta a műfajt, új témájává a város, a modern ember problémái lettek. Leghíresebb verse az 1905-ös orosz forradalom hatására íródott. Verseiből egy egész ciklust megzenésített Szelle Károly.

Művei
Simon Judit (1874)
Budapesti rejtelmek (1874)
Ágota kisasszony
Gedővári asszonyka
Tűzek (1861)
Knyáz Potemkin
Odessza
Oh, miért oly későn
De profundis (1876)
Mese a varrógépről (1884)
Jehova (1887)
Legendák a nagyapámról (1911)
Dalaim (1876)
Stanzák (1902)
Az ár ellen (1882)
A gnóm (1915)
Kapcsolódó szócikk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Magyar szabadkőművesek listája
Somló Erzsi
Források
Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-86071-0-6
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929.  Online elérés
Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.