fotóművész, filmesztéta
Születési hely: Kapuvár
Születési dátum: 1893
Gyerekkorát Szegeden töltötte, majd a család Újpestre költözött, ahol a gimnáziumban Babits Mihály is tanította. Egyetemi tanulmányait matematika-fizika szakon kezdte, egy év után iratkozott át a művészettörténet szakra. Munkásságát széles körű érdeklődés és sokoldalú tevékenység jellemezte. Fiatal korában irodalmi tárgyú cikkeket is írt, melyek egyikében W. Whitman költészetét saját műfordításaival mutatta be, valamint több könyvet írt Wagner zenedrámáiról. A 10-es évek végétől belevetette magát a kor művészeti életének vitáiba, 1917–1918-ban Jelenkor címmel folyóiratot szerkesztett. Megismerkedett Kassákkal és körével, jó barátja volt Moholy-Nagy László, Uitz Béla és Bortnyik Sándor. Művészeti kritikái nagyrészt a Ma és a Vörös Lobogó, később a Nyugat című folyóiratokban jelentek meg. A Tanácsköztársaság idején lapot alapított Emberiség címen, amelynek csak egy száma készült el. A Tanácsköztársaság bukása után részt vett baloldali értelmiségiek elrejtésében, külföldre menekítésében. Kapcsolatot tartott az emigrációban lévő művészekkel, többször kiutazott Bécsbe, Berlinbe. Élénk levelezést, heves polémiákat folytattak, mivel az avantgárd irányzatok ez időbeli változásaival Hevesy nem értett egyet. 1922-ben jelentős tanulmányokat írt az impresszionizmusról és a belőle kiinduló modern képzőművészeti irányzatokról (a posztimpresszionizmusról, futurizmusról, expresszionizmusról, kubizmusról). Ezzel az "izmusok" első jelentős hazai elméletírója lett. Barátaival együtt harcolt az új, forradalmi művészetért, amelyet ő a plakát és a freskó kiteljesedésében látott. Palasovszky Ödönnel együtt írták az Új művészetet! Kiáltvány a tömegek kultúrájáért című manifesztumot. A művészet megújítását célzó kísérletekben ő maga is részt vett, 1925-ben Palasovszkyval és Bortnyikkal együtt avantgárd színházat, úgynevezett forradalmi kabarét csináltak Zöld Szamár néven. Szenvedélyesen érdekelte a művészet születése, keletkezése, így a technika fejlődése által létrejött új művészeti ágakkal, a filmművészettel és a fotóval kapcsolatos munkássága is számottevő. A mozidrámáról címmel már egyetemista korában, 1913-ban írt egy dolgozatot, amelyet az akkor híres Négyessy-szemináriumon felolvasott. A Nyugatban 1922–1928 között számos filmkritikát, esszét, rendezői és színészportrékat közölt, többek között Chaplinről és Buster Keatonról. Elemezte a némafilm sajátos kifejezőeszközeit, a burleszk műfaját, elméletét könyvekben is összefoglalta. Nemeskürty István műveinek maradandó értékeként említi a montázselmélet továbbfejlesztését és a legfontosabb rendezői eljárások történeti elemzését. A hangosfilmmel viszont Hevesy kezdettől szemben állt, a beszéd filmbeli megjelenésétől féltette egyrészt a film egyetemességét, internacionalizmusát, másrészt a vizuális, képszerű kifejezésmódját. A hangosfilmek elterjedésétől kezdve már nem írt filmkritikákat, de tovább dolgozott a némafilm történetéről írt munkáján. A 20-as években részt vett lexikonok szerkesztésében, írásában, magániskolákban tanított. Gaál Béla filmiskolájában filmdramaturgiát és filmesztétikát adott elő, Madzsarné Jászi Alice gyógytorna- és mozdulatművészeti iskolájában pedig művészettörténetet és kultúrtörténetet tanított. Ez utóbbiban avantgárd előadások, az úgynevezett Cikk-cakk-estek egyik szervezője és jelenetek írója is volt.
Nagyszabású egyetemes művészettörténet megírásába kezdett, ennek első kötete Primitív művészet címen jelent meg 1929-ben. A további kötetek, amelyeken élete végéig dolgozott, kéziratban maradtak meg.
Az 1930-as években fordult a figyelme a fotográfia felé. Feleségével, Kálmán Katával, aki az ő inspirálására kezdett fényképezni, együtt fotóztak egy évtizeden keresztül. Saját fotóival illusztrálta a Fényképezés művészete, A modern fotoművészet és a Magyar tájképek című könyveit. Első fotográfiai témájú írása egy recenzió volt H. Lerski: Köpfe des Alltags című fotóalbumáról (Mindennapos fejek, Kolozsvár, 1931/3.). Elméleti fotóesztétikai és fotótörténeti műveiben a festői irányzat ellen emelte fel a szavát, amelyet elhibázott, téves irányzatnak tartott. Bár a mai fotótörténészek ezzel a megítéléssel nem értenek egyet, Hevesyt a magyar fotótörténet-írás első jelentős, nagyformátumú képviselőjének tartják. Munkáiban a Németországból kiinduló, a 20-as években Magyarországon is terjedő "Neue Sachlichkeit" (új tárgyiasság) mozgalmának híve, amely véleménye szerint fontos lépést tett a fotó sajátos eszközeinek megtalálása, a "tiszta fényképszerűség" felé. Foglalkozott a fotó technikájával is. 1934–1943 között számos népszerűsítő füzetet írt a fényképezés egyes technikai kérdéseiről amatőrök számára, amelyek az úgynevezett HaFa-könyvtárban jelentek meg, emellett összegező fotótechnikai könyveket is kiadott. A háború után, 1947–1951 között az Iparművészeti Főiskolán tanított művészettörténetet. Idő előtt nyugdíjazták, félreállították. 1957-től haláláig a Fotó, a Filmvilág, a Fényképművészeti Tájékoztató és a Magyar Nemzet kulturális rovatában jelentek meg cikkei, kritikái. 1958-ban jelent meg A magyar fotóművészet története, amely az első ilyen tárgyú összefoglaló mű.
Válogatott csoportos kiállítások
1981–1982 • Tény-kép. A magyar fotográfia története 1840-1981, Műcsarnok, Budapest
1998 • Fotográfusok Made in Hungary. Akik elmentek, akik maradtak, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét
1999 • Kálmán Kata-Hevesy Iván retrospektív kiállítás, Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
Művek közgyűjteményekben
• Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét.
Irodalom
RÓNAI D.: A modern fotóművészet. Magyar Fotografia, 1934/8.
HAJÓS K.: A fotóművészet esztétikája. Szocializmus, 1934/1.
O[RTUTAY] GY.: Két fényképeskönyv. Magyar tájképek, Hevesy Iván fényképei. Nyugat, 1941/8.
[FEJŐS I.]: Hevesy Iván hetvenéves. Fényképművészeti Tájékoztató, 1963/5-6.
Hevesy Iván. Fotólexikon, Budapest, 1963
Hevesy Iván (Nekrológ). Fotó, 1966/4.
VÉGVÁRY L.: Generációk nevelője. Fotóművészet, 1966/1–2.
Hevesy Iván élete és irodalmi munkássága (bibliográfia, összeáll.: KOZOCSA S.). Fotóművészet, 1966/1–2.
HEVESY I.: Az új művészetért. Válogatott írások (vál., szerk., jegyz. ellátta és az előszót írta: KRÉN K.). Budapest, 1978
Fotográfozásról (szerk., és a fejezetbevezetőket írta: BÁN A.), 1982
Szemelvények a szociofotó forrásaiból 1. köt. (vál., szerk., jegyz. ellátta ALBERTINI B.). Népművelési Intézet, Nagybaracska, Szociofotós alkotótelep, 1985
MILTÉNYI T.: Progresszív fotó. Szellemkép szerkesztősége, Szellemkép könyvek, 1., 1994
KINCSES K.: Fotográfusok Made in Hungary. Aki elment, aki maradt (Budapest-Milánó). Magyar Fotográfiai Múzeum, Federico Motta Editore, 1998
HEVESI A.-HEVESI K.-KINCSES K.: Hevesy Iván és Kálmán Kata könyve. Budapest, 1999
SIMON M.: Összehasonlító magyar fotótörténet. Budapest, 2000.
Könyvei (első kiadások)
A modern fotóművészet. Budapest, a szerző kiadása, 1934
Fényképezés túrán és utazáson. Hatschek és Farkas (a továbbiakban: HaFa), Budapest, 1934
Az infra-vörös fényképezés csodái. Budapest, 1935
Válogatott, kipróbált receptek eredményes fotómunkára. Budapest, 1935
Az éjjeli felvétel. Budapest, 1936
Fényképezés műfénynél. Budapest, 1936
Fényképezés télen. Hó, jég, köd, zúzmara és téli sport, Budapest, 1936
Jó színszűrő - szép kép!, Budapest, 1936
A mozgásfényképezés technikája. Riport és sportfelvétel, Budapest, 1936
A nagyítás technikája. Budapest, 1936
Fényképezés Box-géppel. Budapest, 1937
Fényképezés rossz időben. Budapest, 1937
A fényképezés technikája 1. A fényképezőgép és a negatív anyag, Budapest, 1937
A fényképezés technikája 2. Hogyan fotografáljunk? Budapest, 1937
A fényképezés technikája 3. A felvétel kidolgozása: a negatív eljárás. Előhívás és fixálás, Budapest, 1937
A fényképezés technikája 4. A felvétel kidolgozása: a pozitív eljárás. Budapest, 1937
Fotografálás fénnyel szemben, oldalfényben, reflexfényben. Budapest, 1937
Helyes beállítás - éles kép. Hogyan kell éles képet fotografálni? Budapest, 1937
Mindent Pánra! A pánkromatikus fényképezés technikája. Budapest, 1937
A tökéletes fénykép. Felvételi és kidolgozási hibák. A hibák megelőzése és orvoslása. Budapest, 1937
Az arckép, önarckép, kettős portré, gyerekarckép, csoportkép fényképezése. Budapest, 1938
A színszűrő kézikönyve. Budapest, 1938
A tájképfotografálás technikája. Budapest, 1938
A tájkép fényképezése. Budapest, 1938
Fényképezés lámpafényben, reflektorral, magnéziummal és az éjjeli felvétel. Budapest, 1939
A fényképezés művészete. Budapest, 1939
A fényképezés nagy mesterei - A fotóművészet 100 esztendeje. Budapest, 1939
A pontos és helyes expozíciós idő meghatározása. Budapest, 1939
Fényképezés a Balatonon. Budapest, 1940
Fényképezési mesterfogások, tréfák és fortélyos felvételek. Budapest, 1940
A gyerekek fényképezése. Budapest, 1940
A magyar táj és a magyar tájkép. Budapest, 1941
A mélységi élesség. Budapest, 1941
Egy szempillantás alatt leolvashatjuk, hogy valamely témára mikor, mennyit exponáljunk? Budapest, 1942
Fényképezés kisfilmes géppel. Budapest, 1942
A fényképezők receptkönyve. A legjobb receptek és amatőr laboratóriumi eljárások korszerű gyűjteménye, Budapest, 1942
Fényképezzünk jól és szépen arcot, csoportot, gyereket, riport-, sport-, munkajelenetet, városképet, tájképet, növényt, állatot, csendéletet, reprodukciót. Budapest, 1943
Fényképezés falun (Mezőn, pusztán, vásáron. Népszokások, népviselet, népművészet fényképezése). Budapest, 1943
Nagyítás, képkivágás. Budapest, 1956
A fényképezés technikája. Budapest, 1957
A magyar fotóművészet története. Budapest, 1958
Magyar Fotóművészet 1959-1960. (bev. [[CAPS]]Hevesy I.[[/CAPS]]), Budapest, 1959
Magyar Fotóművészet 1961. (bev. [[CAPS]]Hevesy I.[[/CAPS]]), Budapest, 1960
Magyar Fotóművészet 1962. (bev. [[CAPS]]Hevesy I.[[/CAPS]]), Budapest, 1961
A fotóművészet mai törekvései. Budapest, 1962
Az egyetemes fotóművészet története. Budapest, 1964.
