A gimnáziumi érettségit követően kerámia-készítést tanult. Felsőfokú végzettséget történelem-könyvtár szakon a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, művészettörténet szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezett.
Több mint harminc éve az Iparművészeti Múzeum Ker&aac (...) tovább >>

A gimnáziumi érettségit követően kerámia-készítést tanult. Felsőfokú végzettséget történelem-könyvtár szakon a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskolán, művészettörténet szakon az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerezett.
Több mint harminc éve az Iparművészeti Múzeum Kerámia- és üveggyűjteményének munkatársa, hét éve vezetője. Szakterülete az egyetemes és magyar kerámiatörténet a tizenötödik századtól napjainkig. Kutatói tevékenységet folytat, publikál, kiállításokat rendez.
Kiállítások, katalógusok: A Herendi Porcelánmanufaktúra története – állandó kiállítás Herend, 2000., Tiffany és Gallé – A szecesszió üvegművészete – Iparművészeti Múzeum Budapest, 2007.; Beatrix hozománya – Az itáliai majolikaművészet és Mátyás király udvara – Iparművészeti Múzeum Budapest,  2008. ; Törékeny harmónia – Klasszicista porcelánok – Iparművészeti Múzeum Budapest,  2011. ; A Bigot-pavilon – Szecessziós épületkerámiák Párizsból – Iparművészeti Múzeum Budapest,  2013.
Huszonöt éve oktat különböző közép- és felsőfokú intézményekben.
Érdeklődése középpontjában az áll, milyen módszerrel lehetséges a mindennapok igényévé tenni a művészi tárgyak iránti kötődést, vonzalmat, szeretetet. Egyáltalán hogyan tehető napi igénnyé az akár régen készült, akár kortárs iparművészeti tárgyakkal való meghitt kapcsolat, mert ezek feltétlenül érdemesek egy-egy napi like-ra.

Share