Aba-Novák Vilmos (1912-ig Novák Vilmos) (Budapest, 1894. március 15. – Budapest, 1941. szeptember 29.) magyar festő, grafikus, a modern magyar festészet egyik legeredetibb és legvitatottabb tehetsége. 1912–14 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanult, majd dolgozott a szolnoki művésztelepen és Nagybányán. 1928–30-ig a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasa, 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskola tanára. Mint freskófestő, számos állami és egyházi megbízást teljesített (jászszentandrásirómai katolikus templom freskói, a szegedi Hősök kapuja, székesfehérváriSzent István-mauzóleum . )1937-ben elnyerte a párizsi Világkiállítás, 1940-ben a XXII. velencei biennále nagydíját. Késői temperafestményei virtuóz stílusa magába olvasztotta az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvének elemeit. Harsány színekkel festett, monumentális ihletettségű, dinamikus kompozíciók jellemzik; kedvelt témája volt a falusi vásár és a cirkusz világa. Bravúros technikával idézi fel – karikaturisztikus elemeket sem nélkülözve – az alföldi nép életét. Képeit a Magyar Nemzeti Galéria és más közgyűjtemények mellett számos magángyűjteményben őrzik.
1894. március 15-én Budapesten született. Édesapja Novák Gyula, vasúti mérnök, édesanyja a bécsi születésű Waginger Róza. Kisgyerekkorát a Krisztinavárosban élte, már korán kezdett járni az ócskapiacra, rajzeszközöket vásárolni.
1912-ben érettségizett a budapesti Toldi reálgimnáziumban, ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Révész Imre tanítványa lett. Tizennyolc éves rajztanárnövendékként felvette az Aba előnevet. 1913. nyarán a Szolnoki Művésztelepen Fényes Adolftól olajfestést tanult. Alig megkezdett tanulmányait megszakítja a háború, 1914. októberében bevonult a 29. honvédezredbe.
„1915. május végén a tábori ezredhez bevonultam mint hadapródjelölt őrmester Galíciába … a Lemberg környéki harcokban vettem volt részt – írja.”Számos kitüntetésben részesült, azonban a háborút - naplója tanúsága szerint - teljesen értelmetlennek, művészi ambícióinak gátlójának tartotta. Megsebesül, jobb karja hosszú ideig béna, közép- és felsőfokú rajztanári oklevelét mint szabadságos katona szerzi meg 1918-ban. Ugyanebben az évben kitüntetésekkel szerel le, majd egy évig a József Nádor Műegyetemen (a későbbi BME) kisegítő tanársegéd. Ősztől pedig Patkó Károllyal és Korb Erzsébettel Berény Róbert Városmajor utcai műtermében dolgoztak. Kora fiatalságától kezdve tudatosan készült festőnek.
1922. tavaszától három éven át Olgyai Viktor grafikai műtermének növendéke. Első grafikai kiállítása 1922 szeptemberében, az Ernst Múzeumban nyílt meg.
1923-tól a Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesületének tagja lett. A következő évben részt vett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT) első Ernst Múzeumbeli csoportkiállításán. Ez évben vásárolta meg a Szépművészeti Múzeum Fahordáscímű olajképét.
1925-ben feleségével Zugligetbe költözött, nyáron Patkó Károllyal Felsőbányán festett. Elnyerte a Szinyei Merse Pál Társaság 5 millió koronás külföldi utazási díját. 1926-ban, a Nemzeti Szalon-beli első Tavaszi Tárlaton kiállított, s Savonarolacímű rézkarcával a Szinyei Társaság grafikai nagydíját nyerte el. Májusban külföldi utazást rendezett, Velence-Verona-Milánó-Bern-Párizs útvonalon. Nyáron Felsőbányán festett.
1927. februárjában rendezte harmadik gyűjteménye kiállítását az Ernst Múzeumban. Tagja lett a Képzőművészek Új Társaságának (KÚT). Grafikákkal vett részt a firenzei, varsói, poznani, krakkói, stockholmi magyar kiállításokon. Fonó Lajossal társulva Norma-néven festőeszköz-készítő üzemet létesített, nyáron pedig a Somogy megyei Igalon és Törökkoppányban festett.
1928-ban a Szinyei Merse Pál Társaság tagjai közé választotta. A Belvárosi Képzőművészeti Szabadiskola tanára. Átköltöztek a budai Margit-körút 54-be. Ettől az évtől kezdve minden évben szerepel a velencei biennálen. A Munkácsy Céhtagja lett. Megszületett Judit lánya, nyáron pedig ismét Igalon festett.
1929–1930 között 14 hónapon át a római Magyar Akadémia ösztöndíjasa volt. AThe Print Club of Philadelphia (USA) kiállította grafikáit.
1930-tól állandóan visszatért a Szolnoki Művésztelepre. Sok zsáner- és tájképet festett. Először szerepelt a Tamás Galériában. 1930–1937 között képzőművészeti magániskolát vezetett,
1931-ben az Ernst Múzeumban mutatta be a Rómában festett anyagát. Gyűjteményes kiállításokat rendezett Milánóban, Genovában, Bergamóban, Triesztben. Szerepelt a Pittsburgh-ban és New Yorkban. A Búcsúsok kompátkelése a Tiszán című képét megvásárolta a New York-i Museum of Modern Art. Részt vett a római ösztöndíjasok első csoportkiállításán. Elkészítette a szegedi Dömötör-torony al-secco képeit.
1932-ben a padovai Egyházművészeti Kiállításon aranyérmet, a abudapestiFränkel Szalonban kiállított Árvíz cimű képe pedig fővárosi nagydíjat kapott.
1933 nyarán készülnek el a jászszentandrási rk. templom al-secco faliképei. 1934-ben Londonban állít ki, valamint részt vett a II. Mostra Internazionale d'Arte Sacrá-n.Ebben az évben alapítja meg az Amerikai-Magyar Művészeti Akadémiát.
1935-ben Iványi Grünwald Bélával amerikai kiállításai vannak. 1936. a szegedi Hősök Kapuja festményeinek születési éve (Stefán Henrikkel, Patay Mihállíal és Rozs Jánossal). 1936-ban szerepel Chicagóban és gyűjteményes kiállítást rendez a Fränkel Galériában, a III. Milánói Triennálén A magyar munka apoteózisa című képe szerepelt.
A 1937. év a Párizsi Világkiállítás Grand Prix díját hozta a Francia-magyar történelmi kapcsolatok című pannója révén (jelenl eg Székesfehérváron, de eltakarás miatt nem látható). Átköltözés a Zsolt u. 7. sz házba. Bécsben Vindobona-díj, Chicagóban Watson F. Blair díj.
1938. február 28-án Öncélú és alkalmazott művészet címmel előadást tartott. Májusban elkészültek a Városmajori templom mennyezetfreskói műcsarnokbeli Szent István Emlékkiállítás alkalmával 3000 pengős első díjat kap. Megbízást kap a pannonhalmi emlékkápolna kifestésére.
1939-től a Képzőművészeti Főiskola alakrajz-tanára lett. Kitüntetés Corvin-koszorúval. A székesfehérvári Szent István-mauzóleum falképei elkészülnek. New Yorkban szerepel kiállításon.
1940-ben betegség támadta meg. Elkészült a Zuhany-utcai műtermes háza. Megkapta a XXII. velencei biennále nagydíját. Mellékoltárkép vázlata a csornai templomhoz. 1940-41-ben a székesfehérvári városháza lépcsőházi falképein (50 m²) dolgozott.
1941-ben a Nemzeti Szalonban falképtervekkel szerepel a Magyar Egyházművészeti Kiállításon. Szeptember 29-én, 47 évesen elhunyt Budapesten. Sírja a Farkasréti temetőben található.
1942. március 8-án nyilt meg a 29. Emlékkiállítása a Nemzeti Szalonban.
Művészete
A római iskola legdinamikusabb, legtermékenyebb alkotója a két világháború közti Magyarországon. Kiváló kompozícióteremtő képességgel monumentalitásra törekvő stílusban adott elő.
Helye a magyarországi művészettörténetben
Az expresszionizmus és az olasz novecento formanyelvét magába olvasztó, harsány plakátszerű alkotásainak kedvelt témája a vásár és a cirkusz világa volt.
Festészetének legvonzóbb értéke a dinamikus, erőteljes ábrázolókészség. Késői temperafestményei virtuóz technikával és tarka színekkel idézik az alföldi nép életét, jellemző szándékuk néha a karikatúra határát súrolja. Fahordás, Bányaváros, Szt. Ferenc madaraknak prédikál, Térzene, Szicíliai régi város című képeit a Nemzeti Galériában őrzik. Mozgalmas rézkarcait főleg fiatalabb korában készítette.
Jelentős műveket alkotott, mint falfestő is. Székesfehérvárott történelmi faliképet készített, Pannonhalmán az István Kápolnafreskóihoz kezdett hozzá.
Az 1930-as évekre tehető a legtöbb freskó készítése, többek közt, a pécsi temetőkápolna, a sikondai és csornai templomok faliképei, a városmajori templom mennyezeti és szentélyképei. Valamint a jászszentandrási római katolikus templom freskója, és a szegedi Hősök kapuja is ez idő tájt készült.
Kiállítások
1922, Ernst Múzeum, Budapest
1924, Ernst Múzeum, a KÚT-csoport kiállításán
1926, Nemzeti Szalon, első Tavaszi Tárlat
1927, Ernst Múzeu, harmadik gyűjteményes kiállítása
1928, velencei biennále
1929, The Print Club of Philadelphia
1930, Tamás Galéria (kollektív)
1931, Milánó, Genova, Bergamo, Trieszt, Gyűjteményes k.
1931, Ernst Múzeum, római festményei
1931, Pittsburgh, Carnegie Institute of Fine Art
1931, New York, Silberman Galeries
1932, Padova, Egyházművészeti Kiállítás
1932, Budapest, Fränkel Szalon
1934, London, Knoedler Gallery
1934, Róma, II. Mostra Internazionale d'Arte Sacra
1935, New York, Silberman Galéria
1935, Pittsburgh,Carnegie Institute
1936, Chicago, Institute of Art
1936, Fränkel Szalon (gyűjteményes k.)
1936, III. Milánói Triennálé
1937, Párizsi Világkiállítás
1937, Bécs, Magyar Kiállítás (kollektív)
1937, Chicago, Institute of Art
1937, Nemzeti Szalon, Nemzeti Képzőművészeti Kiállítás
1937, Nemzeti Szalon, Modern Momumentáli Művézet K.
1938, Műcsarnok, Szent István Emlékkiállítás
1938, Pittsburgh, Carnegie Institute
1939, New York, Delphic Studios, Modern Hungarian Painting
1940, XXII. velencei biennále
1941, Nemzeti Szalon, Magyar Egyházművészeti Kiállítás
1942, Nemzeti Szalon (03.08-299) Emlékkiállítás
1943, Nemzeti Szalon (?)
1962, Magyar Nemzeti Galéria
1963, Varsó, Prága, Kassa
2008, Debrecen
2009, Északi kanonoksor, Esztergom
Társasági tagság
1923.: Magyar Rézkarcoló Művészek Egyesülete
1928.: Szinyei Merse Pál Társaság
1934.: Amerikai-Magyar Művészeti Akadémia
Díjak
1926, Szinyei Merse Pál Társaság grafikai díja
1928, Szinyei Merse Pál Társaság nagydíja
1932, Páduai Egyházművészeti Kiállítás, aranyérem
1933, Állami kis aranyérem
1936, Párizsi világkiállítás, Grand Prix díj
1936, Bécsi Magyar Kiállítás, Vindobona érem
1936, Chicagoi Modern Múzeum of Art, F. Blair Prize kitüntetés
1940, III. velencei biennále, nagydíj