Nagy István festő, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője 140 éve, 1873. március 28-án született.Az erdélyi Csíkmindszenten jött a világra, ott is nevelkedett, gyermekkorát a csíki havasok között töltötte. Az alföldi Homokmégyen tanítóskodott, amikor Keleti Gusztáv (...) tovább >>

Nagy István festő, a modern magyar festészet realista és konstruktív szárnyának egyik legegyénibb képviselője 140 éve, 1873. március 28-án született.Az erdélyi Csíkmindszenten jött a világra, ott is nevelkedett, gyermekkorát a csíki havasok között töltötte. Az alföldi Homokmégyen tanítóskodott, amikor Keleti Gusztáv műkritikus-festőművész felfigyelt tehetségére. Előbb Székely Bertalan növendéke lett a Mintarajziskolában, majd kijutott külföldre: tanulmányait Münchenben és Párizsban folytatta, s járt Olaszországban is, de a magyar táj és a magyar emberek realista festője maradt. Első kiállítása 1902-ben nyílt meg Csíkszeredán, ahol 150 munkáját mutatta be. Az első világháború idején főleg katonaportrékat készített.Nyughatatlan alkatú művész volt: egész életében vándorolt, bolyongásai során folyamatosan rajzolt, főként pasztellal és szénnel. Évtizedekig járta a világot, előbb egyedül, majd családjával, legtöbbször gyalogosan. Csavargó természetét csak elhatalmasodó tüdőbaja tudta megállítani: Szentes és Kecskemét után 1930-ban végleg Baján telepedett le.Mindvégig szűkös körülmények között élt, ezért olcsó anyagokkal dolgozott: nem egyszer élelmiszer csomagolására alkalmas zsírpapírra festette műveit. Több mint négyezer alkotását tartják nyilván a világban. Témavilágának mély realista ábrázolása miatt az alföldi iskola képviselői közé sorolják, realista képei szigorú szerkezetességükkel tűnnek ki. Alkotásainak geometrikus meghatározottsága miatt munkássága a modern festészet konstruáló ágához is tartozik.. Krétával és pasztellel rajzolt tájait és portréit a puritán hangvétel, a konstruáló erő jellemezte. Egyaránt megörökítette a zord csíki havasokat, az ezer színben játszó balatoni naplementét és az alföldi tanyavilág fülledt, szikrázó fehérségét. Kedvelt témái voltak a legelésző állatok és az élet barázdálta arcú parasztok is. Hatása érezhető a hódmezővásárhelyi művésztelep fiataljain, valamint Barcsay Jenő munkásságában is.Nagy István Baján halt meg 1937. február 13-án. Kosztolányi Dezső nagy csodálattal méltatta tehetségét, életéről Surányi Miklós regényt írt. Egykori székelyföldi szülőháza helyén emlékoszlop áll, amelyen domborműves portréja látható. Baján található emlékszobrát Varga Imre készítette.