Mattis-teutsch János
festő, grafikus, szobrász
Brassó, 1884-08-13
Elhalálozott: Brassó [Braşov, RO], 1960. március 17. Szerző: Murádin Jenő
1901-1902: budapesti Iparrajziskola; 1902-1905: Képzőművészeti Akadémia, München; 1906-1908 között Párizsban volt tanulmányúton. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki (...) tovább >>

Mattis-teutsch János
festő, grafikus, szobrász
Brassó, 1884-08-13
Elhalálozott: Brassó [Braşov, RO], 1960. március 17.

Szerző: Murádin Jenő
1901-1902: budapesti Iparrajziskola; 1902-1905: Képzőművészeti Akadémia, München; 1906-1908 között Párizsban volt tanulmányúton. Az avantgárd művészetek európai rangú mestere, aki az expresszionizmus, konstruktivizmus és az absztrakt művészet stílusirányzataiba alkotó módon bekapcsolódva páratlan életművet épített. Művészi fölkészülésének 1908-1915 közötti korszakában a korszerű formaalkotás szellemében távolodott el a valósághű ábrázolástól. 1916-1917-ben Kassák Lajos folyóirata, a Ma egyre gyakrabban közölte metszeteit. Megjelent linóleummetszeteket tartalmazó önálló albuma. 1918-ban csatlakozott a Herwarth Walden vezette berlini Abstrakte Gruppe der Sturm csoporthoz. 1919-ben kapcsolatba lépett a weimari Bauhaus körrel. A Tanácsköztársaság bukása után végleg hazatért Brassóba. 1919-1924 között Lélekvirágok címmel a művészi absztrakciót követő képsorozat megfestésébe kezdett. Kapcsolata nem szűnt meg az európai mozgalmakkal, így a berlini Sturm körével sem. 1925-ben párizsi tartózkodása is ezeket a szálakat erősítette. Bekapcsolódott a bukaresti Contimporanul avantgárd folyóirat és alkotói kör munkájába. 1928-1931 között a nagybányai művésztelepen dolgozott. A művészi alkotómunka mellett mélyen foglalkoztatták az elméleti-esztétikai kérdések. 1931-ben Potsdamban megjelent Kunstideologie c. munkája konstruktivista korszakának elméleti (és metszetekkel szemléltetett) összefoglalása. 1933-tól a világháború végéig visszavonult a művészeti élettől. Anatómiai stúdiumokat végzett, freskóterveket készített. 1944-1949, majd 1957-1959 között a brassói képzőművész csoport vezetője volt. Realista szemléletű, de szürrealisztikusan fölépített kompozíciókat festett. Eredményeit a dogmatista művészetpolitika elhallgatta. Újrafölfedezése csak nagyon későn kezdődött. Születésének centenáriumán a magyar művészettörténeti kutatás évtizedes adósságokat leróva értékelte hozzájárulását az európai avantgárd mozgalmakhoz.
IrodalomBANNER Z.: ~ (monogr.), Bukarest, 1972PASSUTH K.: Magyar művészek az európai avantgarde-ban, Budapest, 1974SZABÓ J.: A magyar aktivizmus művészete, Budapest, 1981Budapest, 1999SZABÓ J.: ~ (monogr.), Budapest, 1983MAJOROS V.: ~ (monogr.), Budapest, 1998.
Egyéni kiállítások1917 • Ma kiállítóhelyisége, Budapest1918 • Bécs • Sturm, Berlin • Ma kiállítóhelyisége, Budapest1921 • Sturm [Paul Klee-vel], Berlin • Brassó1925 • Visconti Galerie, Párizs • Klingsor Kiállítóterem, Brassó1929 • Brassó • Képzőművészek Új Társasága, Budapest • Tamás Galéria, Budapest [Hincz Gyulával, Mészáros Lászlóval]1930 • Redout, Brassó1932 • Bukarest1933 • Redout kist., Brassó1947 • Brassó1971 • Dalles Terem, Bukarest1999 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.
Válogatott csoportos kiállítások1916 • Magyar Akvarell- és Pasztellfestők Egyesülete, Nemzeti Szalon, Budapest1921 • Sturm csoportkiállítása, Berlin1924 • Contimporanul nemzetközi tárlata, Bukarest1928 • Absztrakt művészet nemzetközi kiállítása, Berlin1929 • Iparművészeti Akadémia, Bukarest1930 • Erdélyi művészek kiállítása, Kolozsvár1996 • Nagybánya művészete, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.