1890-1961
Életrajz
festő Zalaegerszeg, 1890. szeptember 3. - Budapest, 1961. május 24. 1905-1910: budapesti Iparművészeti Iskola, mestere Újváry Ignác volt. 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában járt tanulmányúton barátjával, Bossányi Ervinnel. 1910 őszén Párizsba utazott, ahol Csáky József szobrászművésznél lakott. 1911 (...) tovább >>

1890-1961
Életrajz
festő Zalaegerszeg, 1890. szeptember 3. - Budapest, 1961. május 24. 1905-1910: budapesti Iparművészeti Iskola, mestere Újváry Ignác volt. 1908-ban Velencében, 1909-ben Rómában járt tanulmányúton barátjával, Bossányi Ervinnel. 1910 őszén Párizsba utazott, ahol Csáky József szobrászművésznél lakott. 1911 nyarán Erdélyben, Homoródon festett. E képekből rendezte meg első kiállítását Székelyudvarhelyen. 1912-1913-ban Párizsban, a La Palette szabadiskolában képezte magát, tanárai Jean Metzinger és Le Fauconnier voltak. Műveit 1913 és 1914 tavaszán bemutatta a Salon des Indépendants kiállításon. 1914-ben Bretagne-ba, Saint Brieuc-be internálták. E periódusban készült tájképei, csendéletei és portréi (Pipázó, 1914; Matróz, 1916), valamint Paul Claudel: Kinyilatkoztatás (1916-17) c. misztériumához készített akvarell illusztrációja, a magyar művészetben visszafogottan jelen levő kubista irányzat nemzetközi rangú értékei. Az internálótáborban készített vízfestményein kísérletet tett a korai szintetikus kubizmus, az orfizmus és a szimbolizmus értékeinek ötvözésére. 1919 júniusában tért haza Franciaországból. Képein a látvány természethű ábrázolása egyre nagyobb hangsúlyt kapott. A Belvederében 1921 novemberében megnyílt kiállítása ezen út kezdete, későbbi állomásai pedig 1929-ben és 1930-ban a gyűjteményes kiállítása a Tamás Galériában, 1938-ban a Fränkel Szalonban, s 1943-ban és 44-ben a Műbarát Mária Valéria utcai kiállítási helyiségében. Műveire - különösen tájképeire - továbbra is jellemző a szilárd szerkezeti váz, a határozott konstrukció és ez karakteres jelenlétet biztosított számára a nagybányai hagyományokat tovább éltető polgári művészek között. A Képzőművészek Új Társasága alapító tagja volt, s a csoport valamennyi kiállításán részt vett. Martfűn, Baján, Zebegényben, Nagybányán, Szentendrén, a Balatonnál festett. 1930-ban a Szinyei Társaság tájkép díját nyerte Malom Nagybányán (1929) című képével, 1938-ban a XXI. Velencei Biennálén szerepeltek művei. 1941-ben a Szinyei Társaság nagydíját kapta. 1945 nem okozott lényeges stílustörést alkotótevékenységében. Több munkát ábrázoló festményt, grafikát készített, ám témái között továbbra is a tájkép volt a meghatározó. Utolsó éveinek nyarait Zsennyén töltötte, melynek eredményei lírai pasztell képei. 1952-ben a Képző- és Iparművészeti Szövetség Festőszakosztály elnöke. 1954-ben Munkácsy-díjjal tüntették ki, 1960-ban Szocialista Munka érdemérmet kapott.
Egyéni kiállítások:1947 Ernst Múzeum, Budapest [Gráber Margittal, Perlrott Csabával] (kat.)1949 Fővárosi NépMűvelődési Központ [Szandai Sándorral] (kat.), Csók Galéria, Budapest1971 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.)1973 G. dell’Incisione, Milánó (kat.)1982 Göcseji Múzeum, Zalaegerszeg (kat.)1990 Műgyűjtők Galéria, Budapest1996 Kieselbach Galéria, Budapest
Válogatott csoportos kiállítások:1945 Szinyei Társaság Jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest1950 1. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest1955 Képzőművészetünk tíz éve, Műcsarnok, Budapest1959 Mezőgazdaság a képzőművészetben, Mezőgazdasági Múzeum, Budapest1964 A Dunakanyar festői, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1967 A Gresham és köre. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár1972 Magyar avantgarde 1909-1930, München1975 Művészet Magyarországon 1900-1950, Kunstmuseum, Luzern1979-1980 Nyolcak és Aktivisták, Saint Étienne ? London1980 Róma, Genova, Párizs1981 Magyar Nemzeti Galéria, Budapest1982 Stockholm, Göteborg1995 Budapest 1886-1914, Musée des Beaux-Arts, Dijon1995 Utak Párizsba és Berlinbe, Magyar festészet a 20-as és 30-as években, Magyar Intézet, Berlin