Somogyi Győző (Budapest, 1942. július 28. – ) Kossuth-díjas magyar grafikus és festő kiváló művész. A magyar történelmi viseleteket, a népi építészetet kutatja és rajzolja. A Magyar Művészeti Akadémia tagja (1997).
Életpályája
Somogyi Viktor és Borzák Róza házasságából született. 1956-1960 között a Képzőművészeti Gimnáziumban tanult. 1960-1964 között a Kossuth Nyomdában segédmunkásként, majd szakmunkásként dolgozott, itt tanulta meg a sokszorosító grafikai eljárásokat. A papi hivatást választotta, 1962-1968 között a budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémia hallgatója volt. 1967-ben szentelték pappá. 1968-ban doktorált egyháztörténetből. 1968-1975 között munkáspapként tevékenykedett. 1971-1975 között a Tömő utcai kápolnában segédlelkészi beosztásban szolgált, a lelkészi szolgálat mellett fizikai munkát is kellett vállalnia, hogy fenntartsa magát.
1972-ben Markó György nyomdász a szitanyomás művészetét mutatta meg neki. Az 1970-es években kijutott Párizsba, Rómába, Romániába, legnagyobb hatást gyakorolt művészetére az 1980-as görög útja. 1973 óta rendez grafikai kiállításokat, és ettől az évtől kezdve a Művészeti Alap és a Magyar Képzőművészeti Szövetség tagja. 1975-ben kilépett az egyházi rendből és szabadfoglalkozású képzőművész lett. 1980 óta elsősorban fest. 1985 óta Salföldön gazdálkodó. 1997 óta a Magyar Művészeti Akadémia tagja, 2004 óta elnökségi tagja. A Káli-medence Környezetvédő Társaság tagja.
Művészetének témáit a természetből, a mindennapi életből, a bibliából és a hadtörténelmi eseményekből meríti. Hagyományos ikonszerű történelmi-népies stílus jellemzi, de a 20. század stílus irányai, köztük a konstruktivista művészet, is hatást gyakoroltak rá, főleg tájképfestményeire. Legnagyobb alkotása 100 magyar hadtörténelmi személyiség arcképének megfestése (1986-1996), amely eredendően A magyar hősök arcképcsarnoka címen jelent meg kiállításokon és könyvalakban.[1] „A Magyar hősök arcképcsarnoka Attila hun királytól Maléter Pál ezredesig bezárólag azon hősöknek kíván emléket állítani, akik viharos történelmünk során a hazát védelmezték. A művész különös gonddal festette le az ábrázoltak öltözékét: az egyenruhák, fegyverek, címerek, rendjelek korhűek, aprólékos kidolgozásuk komoly előtanulmányokra vall.”[2]
Kiállításai (válogatás)
Egyéni
Csemniczky Boldizsár Nógrád vármegye koronaőrségének zászlótartója 1790-ben
1973-1976, 1978, 1980, 1984, 1986, 1988, 1992 • Budapest
1975-1976 • Kaposvár
1976 • Frankfurt am Main
1977 • Balmazújváros • Miskolc
1978 • Szeged • Komló
1979 • Mohács • Veszprém • Tapolca
1980 • Szófia
1981 • Miskolc
1982 • Szekszárd
1983 • Zürich • Siófok • Balatonboglár • Komárom
1984 • Kiskunhalas, Veszprém
1985 • Mór • Kecskemét • Tihany • Keszthely
1986 • Zalaegerszeg
1987 • Bécs • Dömös • Sárvár
1988 • Gödöllő
1990 • Székesfehérvár • Aszód • Révfülöp
1991 • Püspökladány • Ajka
1992 • Tapolca • Siófok
1993 • Pécs • Dombóvár • Keszthely
1996 • Magyar hősök arcképcsarnoka, Néprajzi Múzeum, Budapest
2003 • Tájkép, térkép, Ernst Múzeum, Budapest
2004 • Móra Ferenc Múzeum, Szeged • Keresztény Múzeum, Esztergom
2006 • Új művek, Egry József Emlékmúzeum, Badacsony
2009 • Látvány, tartalom és életforma - Somogyi Győző kiállítása, Mű-Terem Galéria, Debrecen • Forrás Galéria, Budapest • Krizsán András - Somogyi Győző: A Balaton-felvidék tájba simuló népi építészete - könyvbemutató és kiállítás, Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ), Budapest
2010 • Somogyi Győző grafikái, Regionális Összművészeti Központ (REÖK), Szeged
2011 • „...Kössünk kardot az pogány ellen...” - Somogyi Győző kiállítása, Művészetek Háza, Kőszeg
Csoportos[szerkesztés]
2006 • A nagy visszatérők,[3] Nagykőrösi Arany János Művelődési Központ, Nagykőrös
2008 • A Nap utcai fiúk - Szomjas György 12 játékfilmjének képeire 12 művész válaszol, Forrás Galéria, Budapest
Festményeiből[szerkesztés]
Tanya Mikonoszon (1981)
Csemniczky Boldizsár (1990)
Balaton. Szent György-hegy
Toldi Miklós képe a Magyar hősök arcképcsarnoka (1996) című könyvében
Könyvei[szerkesztés]
Páncélos lovagok (Bodor Ferenccel, 1983)
Barczy Zoltánnal: A szabadságharc hadserege (1986)
Magyar huszárok (1987)
Királyért és hazáért (Barczy Zoltánnal, 1990)
Káli medence (1992)
Belső tárlat (1993)
Tihany (társszerző, 1995)
Az erdélyi fejedelemség hadserege (B. Szabó Jánossal, 1996)
Magyar hősök arcképcsarnoka (1996)
Magyar-bizánci háborúk (B. Szabó Jánossal, 1998)
Nagy huszárkönyv (Ságvári Györggyel, 1999)
Elfelejtett háború (2000)
Honvédhuszárok 1920-1945 (Ságvári Györggyel és Szabó Péterrel, 2001)
Kis huszárkönyv (2001)
Megélt aranykor. Salföldi beszélgetések (2004)
Magyar királyok arcképcsarnoka (2006)
Az Árpád-ház szentjei (2007)
A szabadságharc katonái (2011)
Magyar hadizászlók (2011)
Mária Terézia magyar katonái (2011)
Díjai, kitüntetései[szerkesztés]
Az Országos grafikai biennále nagydíja, Miskolc (1977)
Március 15. díj (1983)
Munkácsy Mihály-díj (1988)
Pro Natura díj (1992)
Magyar Művészetért Díj (1992)
Mednyánszky László-díj (1994)
Kiváló művész (1997)
Prima Primissima díj (2003)
Kossuth-díj (2012)
Még nincsenek feltöltött termékek a Művészhez.
